Életfa modell

Az identitás gyökereitől, az új típusú gondolkodásmodell gyümölcséig, a dinamikus idő perspektívájában

 

cikkekÚgy tűnik rendszerszemléleti szempontból, hogy ebben a térségben (Kárpát-medence), az eszmék iránti fogékonyság és az önfeláldozásra is képes elkötelezett érzékenység, jellemző tényező. Ahogy erre számos történelmi példát látunk akár a forradalmi felfedezések, akár a találmányok, akár a kutatói munka irányaiba tekintünk. Ám nem kevesebb a talentum megnyilvánulása a kulturális szférában sem. Mindennek érték hordozó erejéről azonban sok helyen csak elméleti síkon történik diskurzus.

Az iskolai tanításban még jelen van, de közösségi értékként a napi gondolkodásban már kevéssé értékelik. Pedig a magyar talentum, amikor megmutatkozik, képes lenyűgözni a világot. Azonban még sok a tennivaló arra nézvést, hogy a talentum megnyilvánulása mielőbb magától érthető módon felismerésre kerüljön. Megfelelő figyelem irányuljon minden közösségben azokra a fiatalokra, akiknél ott sejthető a tehetség magva. Amely azonban csak akkor tud éretten megnyilvánulni, ha a kellő tudás is párosul a tehetség mellé.

Ezért különösen fontos lenne az iskolai közegben és a kötelező tanórákon túli időben több figyelmet fordítani a közösségben megjelenő tehetségekre, emellett a kellő tudás megszerzésére is. Azonban a megszerzett ismeret nem lehet csupán lexikális alapú tudás. Mert a különleges gondolkodású emberek esetén még fontosabb, a testi-lelki-érzelmi nevelés adta értékrend és stabilitás. A figyelem és elfogadás megélése.

Különösen igaz ez gyerekkorban. Ha sikerül az érzékeny kisgyermekkor idején jó alapokat biztosítani, ha megvan az a stabil érzelmi közeg, amelyben bárki méltán érezheti magát biztonságban, akkor bátran kipróbálja magát az őt érdeklő területeken. Amennyiben biztosítható a számára, hogy több oldalról megismerje önmagát és a környezetét, akkor olyan biztos énkép kialakítására adunk esélyt, amely túlmutathat a korábbi nevelési módszereken eredményeit tekintve. Biztos haladást, biztonságos teret adva a tudatában, tudásában, és egyben lelkében is kinyíló fiataloknak.

Az identitás gyökereinek, a hovatartozás felismerésének, a történelmi, és kulturális alapok megismerésének segítségével, képessé válhat a fiatal egy olyan harmonikus énkép kialakítására, amelyre támaszkodva a kellő tudás megszerzésével ötvözve, a talentum is megfelelő megnyilvánulási terepet kaphat.

Ezáltal viszont olyan sikerélményekhez juthatnak a gyerekek, amelyek biztos alapot jelentenek a felnövekvés során mind a kamaszkor kényes időszakában, mind a pályaorientáció tekintetében, mind a felnőtt korban a saját hely könnyebb megtalálásában a társadalom gigantikus terében.

Mindezen túl olyan közösségi érzékenység, empátiás képesség és elfogadó egymásra figyelés képesség is kialakulhat az egyénben, amely jótékony közösségépítő szerepet is magával hozhat.

Hiszen aki tisztában van a gyökereivel, hova tartozásával, értékrenddel rendelkezik és megélte, hogy kipróbálhatta magát több élet-területen, valamint kialakíthatta a neki megfelelő működési mintákat és beilleszkedhetett egy tudás alapú társadalmi rendszerbe, az természetszerűleg morálisan is jobb alapokkal rendelkezik, mint azok, akik elvárási szintek nyomatékai mentén haladva váltak felnőtté.

A versenyképesség megléte feltételez néhány nagyon fontos együtthatót. A teljesítő képessége látványosan megugrik és a sikerhez való viszonya megváltozik. Kiemelkedő produktumok létrehozására válik képessé, ha a bizalom, az elfogadás, és az érzelmi-tudati biztonságos légköre veszi körül. Beleértve ebbe a motivációt és azt a jellegű támogatást, amelybe az is belefér a gyermekkorban, ha nem visz végig egy folyamatot, vagy deutero tanulási lehetőséggel találkozik. Illetve több területen is kipróbálhatja magát anélkül, hogy baj lenne, ha egy-egy területet aztán abbahagy. De szükséges, hogy ez semmiképpen ne kudarc élményt váltson ki, csupán azt jelentse, hogy az adott terület nem az ő énképének a sajátja.

Ezzel a közösségi, nevelési és oktatási nyitottsággal aztán az is elérhetővé válik, hogy nem csupán külföldre kerülve kap szárnyakat egy-egy ember, nem csak külhonban lesz bátrabb a megnyilatkozásaiban, a tehetsége kibontakoztatásában és válik versenyképesebb egyeddé, hanem sikerülhet ezt itthon is elérnie a legtöbb fiatalnak. Ez össztársadalmi folyamatokat tekintve is nagyon időszerű folyamat lehet.

Ugyanis számos esetben figyelhető meg a tény, hogy az egyén, az őt valamiképpen megítélő, akár teljesítményében erősen korlátozó körből való kikerüléssel, új lelki-szellemi erőforrásokhoz jut.

Valamint a tehetséget jól tápláló, megengedő, előítélet mentesebb környezet szinte minden esetben felszabadítja az emberi alkotó képességet, és új dimenzióba helyezi a potenciálok megvalósulási rátáját.

Mindebből fakadóan nem lehet elmenni néhány kérdés mellett.

Az ember közösségi lényként nagymértékben függ teljesítmény tekintetében az őt körülvevő környezet visszajelzésitől. Annak motiváló, vagy éppen korlátozni tudó, visszafogó megnyilvánulásaitól. Feedback szerepe a személyiségfejlődésben.

Azok a személyek, akik megengedő, elfogadó környezetből jönnek, akik a felnövekvésük, testi-lelki-szellemi fejlődésük során megengedhették maguknak, hogy kísérletezzenek, több dolgot kipróbáljanak, kiépítsék az élethez elengedhetetlen önbizalmukat, a hibákból tanulhattak, és korrigálhatták az életútjukat megkeresve és gyakorlati tapasztalás útján kimunkálva a saját életpályájukat, azok messze jobb pályát futhatnak be, sokkal kimunkáltabb személyiségűek, toleránsabbak, általában széleslátókörűbbek.

Emellett többnyire bátrabb döntéshozók, hiszen megtapasztalták, hogy a döntések irányt szabnak, de nem feltétlenül a végleges megoldási mintát tartalmazzák.

A minták menet közben alakulhatnak, időnként az együtthatók hatására deformálódhatnak, módosulhatnak. Menet közben az is kiderülhet, hogy új irányok tűnnek fel, jobb megoldások rajzolódnak ki, avagy éppen az eredeti iránnyal kapcsolatban derül ki, hogy mégsem az a legmegfelelőbb cél.

Azok, akik fiatal korukban nem nyerhettek ilyen stabilitási gyakorlatot, nem szerezhették meg a reziliencia ilyen mértékű képességét, azoknak a munkavállalói szintéren kell elsajátítaniuk azt a képességet, ami elengedhetetlenül szükséges mind munkaadói, mind munkavállalói oldalról.

Tehát minden intézmény esetében érdemes az alábbiak áttekintése:

  • Vezetői kompetencia szintek releváns felmérése, a vezetői gondolkodásmód felülvizsgálata, a régi sztereotípiák felülírása, megújított vezetői kompetencia szintek létrehozása.
  • Vonzó jövőszcenáriók megalkotásának képessége, azok átvitele az operatív szintekre, hogy lesz az „álomból” valós cél, és megvalósításra alkalmas terv?
  • A humánerőforrás gazdálkodás, mint érték megjelenése a gazdasági térben.
  • A mentális erőforrások felmérése, és bekalkulálása a modellek megalkotásánál.
  • A humán erőforrás kapacitások túlfeszítésének megszüntetése.
  • A munkáltatók/munkavállalók ontológiájának felismerése (világkép alapú gondolkodás felismerése).
  • Az egyéni tehetség kibontakoztatásának lehetősége a közösség érdekében, illetve a közösségi munka nem szüntetheti meg az egyéni individuum jelenlétét.
  • A csapatépítő szemlélet mellé, a mentális tréningek fokozott megjelenése.
  • A személyiségfejlesztés fontosságának felismerése felnőtt korban, és a munkavállalói szinteken is.
  • A vezetői coachingok, felsővezetői és középvezetői teamcoachingok releváns jelenléte, kompetencia, kreativitás, kooperáció, reziliencia, új szemléletmódok megjelenése.
  • A vezetői pozíció, és az ezzel együttható stressz szintek megjelenésének összefüggései. Holisztikus vezetői szemlélet kialakítása.
  • Egy új típusú gazdasági látásmód, az érték alapú modellek kidolgozása intézményi keretben is.
  • A tudás alapú képzési rendszerek mellé, az érték alapú ember, mint holisztikus lény alapvetéseinek figyelembe vétele, az ehhez illeszkedő képzési rendszerek kidolgozása.
  • A társadalmi változások rugalmasabb követése a modellekben, társadalmi felelősségvállalás megjelenése, a CSR mellett, önkéntesség fogalomköre, összefogás kérdésköre vállalkozási, gazdasági szintek bevonásával.
  • Pályaorientáció tehetség és képesség alapokra helyezése.
  • A döntéshozatali attitűdök felismerése/megismerése, a modellekben való megjelenítése.
  • A Kárpát-medencei történelmi gyökerekből is fakadó „veszteség” tudatnak a megszüntetése, az identitás gyökereiben mélyen rejtőző, tudattalan befolyásoló tényezőinek és akadályozó voltának a megismerése.
  • A közgondolkodás átalakításának szükségessége a verseny szférával, és a gazdasági, vállalkozói világgal kapcsolatban, különösen a Kárpát-medencei térségben élőknél.
  • A verbális kommunikációban megjelenő negatívan befolyásoló minták átírása, gondolati szerkezetek kicserélése ajánlatos a kívánt eredmények eléréséhez. A gondolkodásmód döntő hatással van a döntéshozatali attitűdre, és annak eredményeit is befolyásolja.
  • A személyiségfejlesztés komolyan vétele, már gyerekkortól elengedhetetlen az új eredményesség kifejlősédéhez.
  • A közgondolkodás átalakítása, a társadalmi elvárások felülvizsgálata, a családi minták megjelenése a közösségi színtereken.
  • Az önbecsülés és megbecsülés szintjének megjelenése már az iskolai szinten, a tehetséggondozás mellett a lemorzsolódás megelőzése szükségszerű megjelenése elengedhetetlen szemponttá kell váljon.
  • Az eredmény és a teljesítmény visszacsatolásának mentális erősítő forrásként kezelését ki kell szélesíteni.
  • A stressz tűrés ma már felvételi alapkövetelmény, de mit teszünk a permanens stressz állapot elkerülésére, illetve a burnout (kiégés) ellen? Illetve hogyan jelenik meg a holisztikus szemléletmód?
  • Mi az emberek viszonya a siker fogalmához? Családi gyökerek, össztársadalmi megítélés, elvárások, megfelelési kényszerek jelenléte a gazdaságban, és ennek teljesítménycsökkentő hatásai.
  • Az új típusú gondolkodási minták megjelenése, a PR, kommunikáció, reklám hatásai a közösségi életben, ezek pszichés építő, vagy romboló hatásai a fiatalokra, és a felnőttekre.
  • A dinamikus idő fogalma, és megjelenési formái a vezetői, és a végrehajtó, megvalósító szinteken.

 

„ Hass, alkoss, gyarapíts, és a haza fényre derűl” – Kölcsey Ferenc örökérvényű sora ma talán még fontosabb, mint a megszületésekor.

A nézőpontok összeigazítása, a közösségi gondolkodás új eszköztára, a közösségi felelősségvállalás fontosságának felismerése nem csupán intézményi kötelezettség. A társadalmi felelősségvállalás szükségességére egyre nagyobb figyelem hárul.

Mindazonáltal teljességgel lehetetlen azt várni, hogy ez az egyénben és a közösségben minden esetben önmagától létre jön. Erre a felelősségvállalásra akkor számíthatunk megalapozottan, ha reálisan belátjuk, hogy a felnövekvő nemzedék, a fiatalok akkor tehetik magukévá ezt a típusú felelősséget is magába foglaló gondolkodási mintát, ha ennek működőképességét a mindennapok szintjén hitelesen érzékelik az iskolai oktatásban éppúgy, mint a családi megnyilvánulásokban, a szülői hozzáállásban. Akkor várható el, hogy a közösségek megtartó erejének tapasztalta kézzelfoghatóvá válik a számára, ha már gyermekkorától kezdve ilyen közösségi közegben élhet, fejlődhet.

Tehát mindenképpen fontos és alapvető tényező a köznevelés, és közoktatás minőségi szint emelkedésének folyamatában, hogy az egyén megérezhesse a közösségben rejlő erőforrásokat, kifejezhesse és érvényre juttathassa egyéni szükségleteit, beletehesse a közösségbe saját talentuma szerint önmagát, és mindezzel elismerést és megbecsülést szerezhessen magának.

Megélni saját önnön értékességét a közösség számára, ugyanakkor meglátni a többiek hozzáadott értékét is ugyan abban a közösségben. Ha mindez létre jöhet, akkor számíthatunk releváns és áttörő változásokra társadalmi szinten.

 

 

Csaba Beatrix

humánerőforrás rendszerfejlesztő

szervezetfejlesztési, és közösségfejlesztési tanácsadó

mester mediátor, Life coah, generációs tanácsadó

www.mediaciospont.com