Tulajdonképpen egy társasjáték címe is lehetne. Valójában nem is jár messze az igazságtól, akinek ez jut eszébe a címről. Mert az élet egy hatalmas, összefüggésekkel teli társas projekt.
Ez éppen úgy igaz a magánéletre, mint a munkára, vagy éppen a társadalmi feladatvállalásra.

Nem kizárva egyetlen opciót sem az említettek közül, most mégis fókuszáljunk a munka világára és a közösségi jelenlét egyéb formáira.

Az egyén szerepe a közösségben mindenképpen az, hogy jelenlétével betöltsön egy feladatot. A munkahelyen a munkakör és a hierarchia határozza meg ezt a pontot. Ugyanakkor a munkahelyi közösség az a kör, ahol egy felnőtt munkavállaló a napi idejének egy igencsak meghatározó részét tölti el. Ezért bár az elsődleges cél a munkavégzés, mégsem zárhatja ki senki a személyiségének hatását a közösségre. Legyen az pozitív megítélésű, vagy éppen nem a legkedvesebb.

Ahhoz, hogy ezt a jelentős életidőt a lehető legelfogadhatóbb formában élje meg a közösség, és személy szerint az egyén, ahhoz bizonyos paraméterekkel nem csak tisztában kell lenni, hanem meg is kell tudni valósítani.

Olyan is előfordul, hogy a közösség és az egyén különbözőképpen látja ezt a képet.

Ez a különböző látásmód, és az ebből fakadó eltérő értelmezés egyébként nem csak munkahelyek esetén, hanem civil közösségekben, sportegyesületeknél, és csapatoknál is előfordul, ezért számukra is ajánlott.

Ez a konzultáció éppen azért született meg, hogy a munkavállalónak, illetve vállalkozó munkahelyi közösségek esetén egy csoportnak, munkaközösségnek találjuk meg a legjobb megoldást. Mert amikor mindenki a “helyére” kerül, akkor az egyén és a csoport kiteljesedése, működése is jelentősen javul.

Ezért a helykereső egyéni konzultációban éppen úgy igénybe vehető, mint tréning, vagy csapatépítés jelleggel.

Csaba Beatrix
humánerőforrás fejlesztő
ontológiai csoporttréner
projekt tanácsadó
+36303378450