Címke: kreativitás

A metaforikus gondolkodás hatása a kreativitásra

metaphoraAzok, akiknek a mindennapi munkájukhoz elengedhetetlen a kreativitás, gyakorta megélik azt az adrenalint termelő érzést, ami a kreatív erő használatával együtt jár. A feszültség pillanatát, ami látszólag spontán módon keletkezik, amikor egy ötlet gondolatként kipattan, és megnyitja a megvalósuláshoz elvezető lehetőségek tárházát.

Mielőtt azt gondolnánk, hogy ez az állapot csak néhány kiváltságos sajátja, vagy kiemelt tehetséget igényel, gondoljuk végig azokat az élethelyzeteket, amikor mindennapok szintjén egy váratlan történés kapcsán azonnali megoldást kell létrehozni. Gyakorta az ilyen rendkívüli pillanatok különös, sőt szokatlan ötleteket eredményeznek, amelyek messze eltérnek a sémáktól. „Heuréka” típusú élményeket is generálva.

A kérdés azonban az, hogy ezt a váratlanul és esetlegesen létrejövő energiát, miképpen tudjuk szándékosan előidézve a mindennapok szintjére lehozni, és a feladatmegoldásoknál alkalmazni?

Minden innovációs területen elvárás a kreatív gondolkodási minta megléte. Vannak születetten tehetséges és kreatív emberek, akiknek saját személyiségükből fakadóan a kreatív gondolkodási képesség kéznél van, amit fordíthatunk megoldásközpontú gondolkodási mintázatnak is. Nekik spontán formában megadatott ez a tehetség.

Azonban felvetődhet a kérdés, hogy a kreatív szemléletmód, a kereteken túlnyúlni tudó gondolkodási mintázat kialakítható-e tanult formában?

A metaforák tudatos használata a tapasztalat szerint nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy az elme tárházából olyan eszközök is felszínre hozhatóvá váljanak, amelyeket egy felnőtt ritkán, vagy csupán korlátozott mértékben, vagy csak bizonyos meghatározott helyzetekben használ. A gyerekeknek azonban sajátjuk ez a típusú gondolkodási attitűd.

A kreativitás a sémákon, kereteken kívül is működőképes megoldásokat eredményez, amely akár a coaching világában már alkalmazott kreatív destrukció gondolatívével átalakítja, szoftosítja a határokat. A kívánatos cél érdekében, akár egy újszerű megoldás létrehozásáért az elemeket felcserélheti sorrendjében, új elemeket hozhat be egy meglévő rendszerbe, vagy teljesen átalakíthat rendszerszintű gondolkodási mintázatot is. (Az ontológiai coaching, az ontológiai mediáció, a metaforák megoldás központúságot segítő használatát a coachingban, itthon dr. Kollár József dolgozta ki.)

Ehhez a viszonylathoz nem elég egyszerűen a tehetség. Precíz tudás is szükséges. Az elemek felcserélése esetén a botor bátorság helyett, az elvárható eredmény biztos tudata is szükséges, amennyiben nem kísérleti fázisról van szó!

A metaforikus gondolkodás akkor léphet a képbe, amikor a hagyományos értelemben vett lehetőségeken túli keretekben kell mozogni, ahol a meglévő ismereteken túl, valami újszerű, a konvenciókat akár felhasználva mint érték alap, de innovációs formában megújítandó rendszer elemként, valamilyen megoldásközpontú elméleti, vagy gyakorlati eredményt kell felmutatni.

Igaz ez egy tárgy design kialakításától kezdve, egy műalkotás létrehozásán keresztül, egy színpadi szerep megformálásán át, egy műszaki megoldás létrehozásáig, az élet legszélesebb spektrumában.

Egy cég felépítése, munkahelyi közösségben a közösen elvégzendő feladat, a mérnöki tervezés, belső tér tervezése, enteriőr kialakítása, a PR területe, a reklám szakma, tréningek, csapatépítés, tanácsadói munka, újságírás, filmkészítés is ide tartozhat.

A kreativitásunkra szükség lehet a mindennapokban is, egy étel elkészítésétől, az ünnepi asztal megtervezéséig.

A szellemi munka területén példaként említhető a diákok motiválása, egy emberi kapcsolat hosszú távú fenntartása, vagy akár a gyermeknevelés.

Mit nyerhetünk a metaforikus gondolkodás elsajátításával, hogyan hathat ez a gondolkodási attitűd a kreativitásra, amely aztán az élet bármely területére pozitív hatást gyakorolhat?

Egy téma metaforán keresztüli megközelítése kivezet a „probléma térből”. Ezért egyébként kifejezetten alkalmas konfliktuskezelés megoldásközpontú megközelítésére.

A metafora kizökkenti a gondolkodót a sémák jól bevált világából. és egy olyan gondolkodási térbe vezetheti el, amely szokatlan, újszerű, kreatív destrukció állapotát létrehozni képes tudás állapotba vezeti el a résztvevőjét.

A metafora sosem konkrét, sosem frontális megközelítés. Átvitt értelemben megmozgatja az elme terének olyan spektrumát, amit spontán módon gyermekkorban a játékok során élnek át a legtöbben. Amikor „tét nélkül” lehet gondolatíveket átrepülni, az idő és tér nélküli síkban kipróbálni mintázatokat, megfigyelni azok hatásait az egyénre.

Miért olyan fontos tényező a frontális megközelítés elkerülése?

A legtöbb esetben a logikai gondolkodási menet nem kedvez a kreatív, innovatív gondolkodási mintázatnak. Hiszen ha ez megoldásra vezetne, akkor logikusan kikövetkeztetett, korábbi eredmények megfigyeléseiből összeállított rendszerek tartósan jól működnének világszerte. Azonban az ilyen típusú rendszer működések csak bizonyos időkeretben működnek zökkenőmentesen. Az idő haladtával a rendszer működése elavulhat, időt múlttá válhat, ezért innováció hiányában a fejlődés íve megtörik, a működés fenntartása nem marad zökkenőmentes. Ez egyébként számos életterületen megfigyelhető gondolkodási mintázat. Azonban a tapasztalatok szerint ezek a sémák, bevált gyakorlatok bár általában biztonságosak, váratlan újszerű helyzetekben gyakorta nem hoznak eredményt, vagy csak átlagos szint alatti, a részleges, vagy alapszintű, minimalizált fenntartásához elegendőek. A sémák alkalmazása gyakorta vezet elszürküléshez, kiégéshez. Amiképpen kiégéshez vezet az is, amikor túlfeszített állapotban kell folyamatosan megújulást hozó új gondolatokat, megoldási készleteket, figyelemfelkeltő megoldásokat, újításokat produkálni.

A metaforikus gondolkodás elsajátítása ekkor hozhatja meg a saját kiemelkedő eredményét. A heuréka élményét egyféleképpen generálva. Amikor bizonyos játékossággal, illetve a játékosságban rejlő szabadsággal közelítünk meg egy kérdést, megoldva a „gordiuszi csomót”, ami az elme szintű gondolkodás, a logika bevett és valamiképpen bevált útját kiszélesítve, egy olyan spektrum elérését biztosítja az alkalmazó számára, ami önmagában is újszerű megközelítést hozhat.

A metaforikus gondolkodás egyfajta szimbólum rendszerbe, tehát egy teljesen más, szokatlan keretben „dolgozik”. Látszólag teljesen mással foglalja le az elmét, a gondolatot, mint maga a konkrét kérdés. Ennek következtében felszabadítja a gondolkodási mintázatot a kötelmek birodalmában, és sokkal szabadabb formában történő megközelítésekre ad lehetőséget.

Amennyiben rendszeresen adunk teret a metaforikus gondolkodás elsajátítására, úgy megnyitjuk a gondolat terét, és nyitva is tartjuk a megoldás központúság, a proaktivitás, és az újszerűség gondolati mintázatára helyezve a fókuszt. Ennek köszönhetően feloldjuk a megoldáskényszer blokkoló hatását, feloldjuk a sémák korlátozó erejét, feloldjuk a korábbi tapasztalatok, esetleges kudarc élmények frusztráló hatását. Feloldjuk a korábbi megvalósulások minta hatását, ami adott esetben korlátozná az innovációs törekvést.

Minden olyan esetben érdemes a metaforikus gondolkodást alkalmazni, amikor a korábbi, már bevett szokásként kezelt alkalmazások nem hoztak megfelelő eredményt. Érdemes ehhez a módszerhez nyúlni tehetséggondozás területén. Eredményorientált munkafázisokban, innovációs törekvéseknél, csapatépítésnél, motivációs területeken.

Eredményes gyermekkorban a talentumok felfedezésére, a tehetséggondozásban.

Eredményes kiemelt kreativitást igénylő területeken, szakmákban.

Rendkívül hasznos lehet fiataloknál pályaorientációnál, fiatal felnőtteknél, főiskolások, egyetemisták a társadalmi struktúrába felnőttként való beilleszkedéséhez.

Eredményesen alkalmazható alkotói tevékenységet végzőknél, filmalkotóknál, színházművészetben, képzőművészetben, zeneművészeti területen, mozgásművészetben, koreográfusoknál, művészeti területen dolgozóknál, oktatásban, innovációs területeken, mérnöki munkában, és találmányokkal foglalkozók esetében is.

A metaforikus gondolkodás elsajátításának további pozitív eredménye, hogy kulturális identitásépítő hatása is van, ezért gyermekeknél és felnőtteknél érdemes a módszert alkalmazva informális módon erre is fókuszálni.

Mindezeken túl, a mindennapi életben, az emberi kapcsolatokban is rendkívüli haszonnal járhat a metaforikus gondolkodás elsajátítása, beleértve kiélezett élethelyzeteket, a konfliktuskezelés mezsgyéjét is, ahol a túlfűtött érzelmek már túllépnek a logika, és a szocializációs szabályok keretein, valamint a személyes érdek és megbántottsági szféra ellehetetlenítő ereje, túlmutat az alap megoldási készleteken.

A művészeti mediáció pedig a túlérzékeny, extrovertált személyek egymáshoz illeszthető szférájának helyreállítását célozza meg, ahol a logika és a kiugró érzelmi intellektus egymáshoz feszülése jelenik meg, amely a megfigyelések szerint sokkal inkább kezelhető egy metaforikus megközelítéssel, mint a logika elmét meggyőző erejével.

Csaba Beatrix

oktatási szakértő

szervezetfejlesztési tanácsadó, HR fejlesztő tréner